[Cenzúrázatlan szivárgás] DVAJ-647 Valahányszor lekésem az utolsó vonatot, a húgom bejön, hogy a szobámban maradjon, és nem tudom abbahagyni a kanos érzést, amikor a kiesni készülő nagy melleivel alszik. Folyton dörzsölöm és addig szopogatom, amíg rá nem jön, én pedig alig bírok az éjszaka közepén maradni. Sakura Kurumi