Nem bírom elviselni a látványt, ahogy némán vonaglik kínjában, amikor egy hangot sem tud kiadni. Megpróbáltam elnyomni a hangomat, miközben elviseltem a bennem feltörő gyönyört, de nem tudtam kiengedni a nyögéseket, ami kitört. Miért olyan csodálatos? Ez a halk ziháló hang tökéletes köretet alkot. Egy ilyen helyzetben... az izgalom, amikor arra gondolok, ``Mit tennék, ha megtudnám...'' is növeli az örömöt?